6.fejezet

6. fejezet
Krisz szemszöge

Hulla fáradtan érkeztem haza, de megérte mert első lettem, és ha minden igaz akkor Bella valamilyen csoda folytán megtalálta azt a személyt aki még az én ”kivételes igényeimnek is megfelel”, hogy az ő szavaival éljek.
Szépen csöndben lopakodtam be a házba, nem akartam felébreszteni az új lakótársamat, már biztos alszik az egyik emeleti vendégszobában. Halkan beosontam a nappaliba, hogy lepakoljam a cuccaimat, de ott nem várt rend fogadott. Halovány díszvilágításnál is megtudtam állapítani , hogy itt valaki hatalmas nagy munkával rendet rakott. Az összes bútorom máshol állt, ami annyira nem bosszantott, mert most valahogy otthonosabban néz, mint ki előtte. A tv is új helyet kapott az egyik kis komód tetején, és még a padló is úgy csillogót, mint új korában. Ujjamat végighúztam a polcok szélén és egy kis szöszmöszt se tudtam összegyűjteni.

- Ezt nevezem alapos munkának. Egy nap alatt sikerült az egész nappalimat kitakarítania, ez nem semmi. Lehet hogy mégiscsak meg kellene őt tartanom.

Tovább is gondolkoztam volna magamban az új alkalmazottam kapcsolatosan, de a fentről érkező fura lottyanás szerű hangok megakadályoztak ebben. Vajon mi történhetett oda fent? Felmenjek –e vagy ne? Milyen hülye kérdés ez, naná hogy felmegyek, elvégre ez még mindig az én házam. Gyorsan felosontam az emeltre, a nyikorgó lépcsőfokokat direkt kikerülve, most lebuktatom, akárki is legyen az.

A fürdőszobából szűrődött ki világosság, és onnan is érkeztek a fura hangok , mintha valaki beszélne vagy csak dúdolgatna. Gondoltam nem kellene zavarnom új alkalmazottamat, de a kíváncsiság mégiscsak nagyobb úr volt a józanésznél.

Nesztelenül oda osontam a fürdőszoba ajtajához, és halkan résnyire nyitottam. Az apró résen bepillantva egy csodálatos istennői testet láttam hátulról. Minden porcikája csodálatos volt, a lágy hajlatokig, a kemény de formás kis fenékig a hosszú lábszárakig , minden olyan tökéletes volt ezen a nőn. A bőre bársonyossága és csillogása egyenesen oda vonzotta a férfi szemeket ahová nem kellett volna. Hiába tiltakozott az agyam, hogy ezt talán mégse kellene, nem tudtam az ajtó elől elmenni. A látvány úgy oda ragasztott, hogy erőnek erejével se tudott volna senkise onnan elrágatni.

Magamban gyorsan eldöntöttem, hogy mindenféleképpen megtartom az új házvezetőnőt, ha másért nem legalább a szép látványért. Kell a fenének jó szakács vagy kertész.

- Krisztina csak nem veszi zokon, ha itt fürdök meg, és egyébként most már én is itt lakom valamilyen szinten. – olyan érzéki hangja volt ennek a fekte démonnak, hogy teljesen levett a lábamról. – A világ legokosabb embere lehetet, aki feltalálta a fürdőkádat. – Nem tudom hogy, de véletlenül és teljesen akaratlanul kicsúsztak a szavak a számon, ezzel lebuktatva magam.

- Az biztos. – hangomra azonnal hátrafordult a kádban, és szemét törölgetve próbált engem kivenni, mikor nagyjából rájött, hogy tényleg élő hús vér ember vagyok, akkorát kiáltott, hogy a dobhártyám is majd beszakadt.

Hanna szemszöge

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ- akkorát kiáltottam félelmemben, hogy az idegen a füleire tapasztott kezekkel fordult el. – Maga aljas kukkoló vissza ne merjen fordulni. – naná hogy csak azért is vissza fordult, de most nem ért váratlanul pillantása, egyik kezemmel gyorsan eltakartam fedetlen melleimet amit a habok sajnos nem fedtek el, míg a másikkal a fürdősót tartalmazó üvegcsém felé nyúltam, és minden célzó tehetségemet latba vetve kupán vágtam a kukuló idegent. Úgy látszik célba találtam, mert azonnal kiterült. Gyorsan kievickéltem a kádból, és magamra kaptam a kád mellé kikészített fehérneműimet és hálóköntösömet. – Mi a fenét tegyek veled? – megrugdostam egy kicsit de egyáltalán nem reagált, ellenben a pukli a homlokán megállás nélkül nőt és lilult. – Azért itt még se hagyhatom, mi van ha magához tér, és még megtámad? Na azt már nem, egyszer pont elég volt többet nem hagyom magam meggyalázni. – minden erőmet latba vetve levonszoltam a nappaliba, természetesen egyáltalán nem ügyeltem az ő testi épségére így minden lépcsőfokon jó beverte az amúgy is szépen liluló fejét. – Most szépen megkötözlek. – a konyhában találtam elég kötöző anyagot amivel szépen körbe tudtam tekerni a lábát és a kezét. – Ebből már úgyse tudsz kiszabadulni te perverz állat.

Legszívesebben azonnal kihívtam volna a rendőrséget, de az idegen hatalmas nagy mázlijára nem tehettem. Ha ide csődítem a rendőröket azonnal lebukom, és az első járattal repülhettem is volna haza. Már pedig én még élvezni akarom a szabadságomat, és nem fogok holmi kukkoló miatt haza menni.